A feszes izomzatról röviden

Amikor a mozgás fejlődésében zavar alakul ki Az összegömbölyödött tartású újszülött fokozatos ellazulása közben egyes izomcsoportok rövidült, feszes helyzetben maradnak, majd fájdalmassá válnak. Ennek következtében a baba: ·   kerül bizonyos mozgásokat, azaz keveset mozog, „elmarad” a mozgásban vagy másként mozog·   vagy fájdalmasan sír ezen izmokat igénylő mozgások közben Jelek és tünetek, melyek feszes fájdalmas izmokra utalnak(nagyjából időrendi sorrendben)– néhány hetesen ferde fejtartás, kifejezett arc aszimmetria, féloldalas szopás ( a baba csak az egyik mellből, fejét csak egyik irányba fordítva szopik), melyek a nyak izomzatának aszimmetriáját jelzik, korai korrekció javasolt – a fekvő csecsemő nyaka feltűnően rövid, amit a nyakizmok feszessége okoz, ehhez társul később – tekintetét jobbra balra vezetve fejét nem vagy alig fordítja el, emiatt csak szűk tartományban fixál, vagy a nyak forgatása helyett egész testével fordul – karját vagy karjait szokatlan kicsavart helyzetben tartja, síráskor fejét hátra feszíti háton fekve – későbbi társuló jel, hogy a baba forgás helyett erőlködve felülni szeretne (a szülő örül, milyen ügyes a baba már ülni szeretne) – hasra fordítva fájdalmasan sír, testét hátra feszítve szinte repül vagy egyből hasról elfordul – alkartámasz helyett kinyújtott karjaival támaszkodik (ez a póz a kúszás beindulását késlelteti) – kúszása nem indul be vagy féloldalas – a baba egyre inkább ülni szeretne, szülők karjába kéri fel magát – kúszás helyett nyújtott karokkal körbeforogva vagy gurulva közlekedik – mászás késik, lábait nem vagy nem ügyesen mozgatja – mászása féloldalas – mászásból nem tud leülni, vagy csak egyik oldalra – kapaszkodva feláll, de tartósan lábujjhegyen támaszt le Ezen babák gyermek-neurológiai vizsgálatakor jellemzően izomtónus eloszlási zavart, általános (generalizált), vagy egyes testrészekre lokalizált hypotoniát, vagy hypertoniát (spasticitast) véleményeznek. A tapasztalatok szerint a lazaság, azaz hypotonia hátterében is egyes izomcsoportok túlzott feszessége figyelhető meg, melyet korrigálva a hypotonia megszűnik.

A csípő problémái kisgyermekkorban

A leggyakoribb ortopédiai deformitást, a csípőficamot már Hippokratész korában is ismerték, azonban mind a diagnózis, mind a kezelés sokat fejlődött azóta. Csípődiszpláziáról (csípőfejletlenségről) akkor beszélünk, amikor a medencecsont csípőízületi része (ízületi vápa) nem biztosít kellő fedettséget a combcsont fejének. Amikor a baba járni kezd, a combcsont fejének hiányos a „felső ütközője”, így a járás billegővé válik. Idősebb korban az állapot korai porckopáshoz vezet és csípőprotézis beültetését teszi szükségessé.

Szülés után azonnal dolgozni?

Az elmúlt hónapokban (szerencsére) annyi minden történt a napköziben, hogy sajnos nem jutott már idő a blogra. A következő hetekben ezt igyekezünk majd pótolni és hozunk egy csomó új képet is. Időközben lefutottak a bölcsis és ovis beiratkozások is, de még ehhez a témához kapcsolódóan találtunk egy cikket a Nők Lapja Cafén, ami arról szól, … Bővebben: Szülés után azonnal dolgozni?

Gyerekek a közösségben – csanák

Gyerekek a közösségben - családi napközik Az 1990-es években végbement gazdasági és társadalmi változások hatására a napközbeni gyermekellátás is jelentősen átalakult: egyrészt a működő intézmények igyekeznek a lehető legteljesebb mértékben igazodni a családok igényeihez, mind az alapellátás rugalmassá tételével, mind új szolgáltatások bevezetésével, másrészt új típusú ellátási formák gazdagítják a választékot. (forrás: A családi napközi … Bővebben: Gyerekek a közösségben – csanák

Gyerekek a közösségben – óvodák (folyt.)

Szempontok a választáshoz A bölcsikhez hasonlóan az óvodáknál is érdemes több szempontot figyelembe venni, és ezek a szempontok nagyon sokban megegyeznek a korábbi cikkben bemutatottakkal. Itt azonban mindenképpen érdemes először átgondolni, hogy önkormányzati vagy magánóvodába szeretnénk-e vinni a gyerkőcöt, mert a kettőnél eltérőek lehetnek a lehetőségek. Önkormányzati és magánóvodák esetében: 1, Mekkora a csoportok mérete … Bővebben: Gyerekek a közösségben – óvodák (folyt.)

Gyerekek a közösségben – óvodák

Történetük és feladataik Magyarországon az óvodák története nagyjából 200 évre nyúlik vissza. Közismert, hogy az első óvodát Brunszvik Teréz grófnő nyitotta Budán, azt azonban már kevesen tudják, hogy ez nem a mai értelemben vett óvoda volt, hanem inkább a mai iskolák alsó tagozatos tevékenységéhez hasonlóan olvasást, betűismeretet és vallási ismereteket oktattak, a korabeli foglalkozásokat pedig … Bővebben: Gyerekek a közösségben – óvodák

Gyerekek a közösségben – bölcsődék

Történetük és feladataik Az első európai bölcsődék az 1840-es években jöttek létre, szoros összefüggésben a nagyipari termelés, illetve ennek következményeképpen a kétkeresős családmodell elterjedésével. Magyarországon 1852-ben nyílt meg az első bölcsőde. A bölcsődék alapvető célja, hogy biztosítsa a a szülők munkavégzésének ideje vagy betegsége alatt a gyerekek megfelelő ellátását. Emellett azonban nem szabad elfelejteni azt … Bővebben: Gyerekek a közösségben – bölcsődék

Gyerekek a közösségben – bevezető

Lassan közeledik a bölcsődei és óvodai nyílt napok és beiratkozások kezdete, ezért arra gondoltunk, hogy egy cikksorozattal készülünk a kedves szülőknek. A következő hetekben megpróbálunk áttekintést nyújtani arról, hogy a kisiskolás kor előtt milyen intézmények közül választhatunk, ezeknek milyen fajtái vannak, és milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a választáskor. Ezen kívül megpróbáljuk összeszedni a lehetőségek … Bővebben: Gyerekek a közösségben – bevezető