Gyerekek a közösségben – bölcsődék

Történetük és feladataik

Az első európai bölcsődék az 1840-es években jöttek létre, szoros összefüggésben a nagyipari termelés, illetve ennek következményeképpen a kétkeresős családmodell elterjedésével. Magyarországon 1852-ben nyílt meg az első bölcsőde.
A bölcsődék alapvető célja, hogy biztosítsa a a szülők munkavégzésének ideje vagy betegsége alatt a gyerekek megfelelő ellátását. Emellett azonban nem szabad elfelejteni azt sem, hogy továbbra is óriási a szerepük a kisgyermekek szocializációjában, a gyermekszegénység csökkentésében és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelésében is. (forrás)
A bölcsődébe 20 hetes kortól a harmadik életév betöltéséig vehetők fel a gyermekek. Egyéni elbírálás alapján 20 hetesnél fiatalabb, vagy 3 évesnél idősebb gyermek is gondozható, nevelhető. Igény és speciális feltételek biztosítása szerint vállalhatja 6 éves korig értelmi és/vagy mozgássérült valamint érzékszervi sajátos nevelési igényű gyerekek habilitációját. A bölcsődék biztosítják a gyermekek számára:

Sok jó gyerek kis dobozban is elfér

Sok jó gyerek kis dobozban is elfér

  • a szülő vagy törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét,
  • a játéktevékenység feltételeit,
  • a gondozás-nevelés higiénés feltételeit,
  • a szabad levegőn tartózkodást,
  • a textíliát, bútorzatot,
  • a megfelelő étkeztetést,
  • az eltérő fejlődésű gyermek egyéni fejlesztésének feltételeit. (forrás)

Férőhelyek

A bölcsődei férőhelyek száma, illetve a várólisták hossza folyamatosan változott az elmúlt 50-60 évben, mindig az éppen aktuális családpolitikának megfelelően. A rendszerváltást követően a csökkenő női foglalkoztatás miatt visszaesett a működő bölcsődei férőhelyek száma is, de a gyed 1996 és 1999 közötti megszüntetése újra a bölcsődék iránti igény megnövekedéséhez vezetett. Ez a tendencia azóta is töretlen, és az elmúlt időszakban folyamatosan növekedett a bölcsődékben gondozott gyermekek száma.
A KSH adatai szerint 2011-ben hazánkban 689 bölcsőde működött, ahol összesen 35450 férőhelyen 36685 kisgyermeket láttak el. Ezekből a számokból jól látható, hogy a bölcsődei férőhelyek kihasználtsága több, mint 100 százalékos, még úgy is, hogy évente átlagosan 4000 gyermeket utasítanak el helyhiányra hivatkozva. (forrás)

Alternatívák

1, Óvoda-bölcsődei csoportok
A közoktatási törvény 2009-es módosítása értelmében, a 2000 főnél kevesebb lakossal rendelkező településeken a 2 éves kisgyermekek ellátását már megoldhatják az óvodai csoportokban. (forrás)
2, Házi gyermekfelügyelet
A gondozó a gyermek korának és egészségügyi állapotának megfelelő ellátást a család otthonában biztosítja a szülő távolléte alatt. Ezt az ellátási formát akkor lehet igénybe venni, ha a gyermek fogyatékossága vagy súlyos betegsége miatt nem alkalmas arra, hogy nappali intézményben helyezzék el, vagy ha a szülő távolléte nem esik egybe a nappali intézmény nyitvatartási idejével.
3, Családi gyermekfelügyelet
A gondozó ebben az esetben saját otthonában gondozhat a saját gyermeke mellett maximum három másik gyermeket. Ez az ellátási forma azonban nem túl jellemző, 2011-ben Pesten csupán egy ilyen vállalkozás működött.
4, Családi napközik
Részletes ismertetésükkel a sorozat későbbi részeiben fogunk foglalkozni, de érdekességként megemlítenénk, hogy a statisztikai megfigyelések alapján elsősorban a bölcsődei korosztály részére veszik igénybe őket. (forrás)

Kézműves foglalkozás

Kézműves foglalkozás

 

Fajtái

A bölcsődéket többféleképpen csoportosíthatjuk. Fenntartó alapján beszélhetünk önkormányzati és magánbölcsődékről; a gyermek egészségügyi állapota alapján megkülönböztetjük a hagyományos intézményeket és a fogyatékos gyermekek ellátására felkészült speciális bölcsődéket (vagy speciális bölcsődei csoportokat); illetve az ellátás idejétől függően napi vagy heti ellátásra szakosodott bölcsődéket. (forrás)
Ha bölcsődét keresünk gyermekünk részére, érdemes felkeresni a bolcsode.lap.hu-t, ahol megtalálhatjuk mind a budapesti, mind a vidéki bölcsődék elérhetőségeit. Ferencvárosi szülők részére pedig a Ferencvárosi Egyesített Bölcsődei Intézmények honlapja a legfontosabb kiindulópont.

Szempontok a választáshoz

Nem fontossági sorrendben:

  1. Mekkora a csoportok mérete és mennyi idősek a csoportokba járó gyerekek?: az, hogy hány kisgyerek jut egy gondozónőre, illetve ezek a gyerekek mennyi idősek (azaz mennyire önállóak), nagy hatással van arra, hogy a csoportban az egyes gyerekekre mennyi időt tudnak szánni.
  2. Távolság az otthontól vagy a szülő munkahelyétől: mennyire messze van; kell-e tömegközlekedést vagy autót igénybe venni, vagy gyalog/babkocsival/kismotorral megközelíthető-e? Ha az utóbbi, akkor van-e lehetőség a babakocsi/kismotor napközbeni biztonságos tárolására? Ha az otthonhoz közelit választunk, akkor a picinek kevesebbet kell utazni; ha a munkahelyhez közelebbit, akkor a szülő hamarabb oda tud érni a bölcsibe probléma esetén, illetve az utazási időt amúgy is együtt töltik.
  3. Mennyi időre szeretnénk elhelyezni a gyermeket?: van-e lehetőség csak fél napos, vagy heti pár napos beiratkozásra, ha a szülő például részmunkaidőben dolgozik? Van-e játszóház, ideiglenes gyermekfelügyelet vagy bébi-hotel szolgáltatás?
  4. Mit tartalmaz a napi és a heti program?: napi programot tekintve: hányszor étkeznek a picik, mikor van a délutáni csendespihenő. Oda tudunk-e érni időben, illetve zavarjuk-e a programot, amikor megyünk a kicsiért? (Nem szerencsés például az étkezések vagy a délutáni csendespihenő közepén érkezni, ill. távozni.) A heti programot tekintve: van-e olyan program, amin nem szeretnénk, hogy gyermekünk részt vegyen? Van-e a bölcsi életében kiemelt fontosságú program, amit viszont fontosnak tartunk? (Például kiemelkedően sok zenés vagy mozgásos foglalkozás?)

    Játékos fejlesztés

    Játékos mozgásfejlesztés

  5. Van-e lehetőség a szabadban tartózkodásra?: saját udvarral rendelkezik a bölcsi, vagy van-e a közelben könnyen megközelíthető játszótér? Milyen állapotban vannak a játékok?
  6. Szimpatikusak-e a gondozónők?
  7. Figyelembe tudják-e venni a gyerek egyéni szokásait?: vihetünk-e be saját játékot, átmeneti tárgyat? Megtűrik-e a cumizást, vagy adott esetben támogatják-e a szülőt a leszoktatásban? Ételallergiák vagy -érzékenység esetén hogyan lehet megoldani a külön étkeztetést?
  8. Költségek: Van-e gondozási díj? Magánintézmény esetén mennyi a havi térítési díj? Mit kell a szülőnek ezen felül biztosítani? (Pl. pelenka, popsitörlő, popsikenőcs, stb.)
  9. Mik a felvétel feltételei, van-e intézményi várólista?
  10. Vannak-e speciális szolgáltatások (pl. extra gyermekfelügyelet, extra tevékenységek, sószoba, stb.)?

Kapcsolódó jogszabályok és intézkedések

  1. A gyed extra intézkedéscsomag bevezetése óta a bölcsődei ellátás mellett is igénybe vehető a gyed: Hírközpont és MNO.hu
  2. Adómentes juttatás lehet a bölcsi
  3. Egységes óvoda-bölcsőde
  4. Tudnivalók a a bölcsődei gondozási díjról: Szülők Lapja és Szülők Lapja

További olvasnivalók

http://nol.hu/belfold/20130816-minden_helyre_hat_gyerek_var-1406855
http://www.hrblog.hu/gyermekpszichologus/2011/03/30/ha-bolcsodebe-kell-adni-a-gyermeket/

Bölcsőde? Magánbölcsőde? Hova tegyem a picit?


http://www.csemetebolcsi.hu/hogyan-valasszunk-bolcsodet
http://www.szuloforum.hu/valasztasi-szempontok

Click to access kisgyermnapkozbeni12.pdf

Ferencvárosi Egyesített Bölcsődei Intézmények

 

Szóljon hozzá: